Kávé és tea

Kedvenc élénkítő italaink

Szerintem kevés olyan ember van a Földön, aki nem kávézik, vagy teázik, rengeteg vizsgálat foglalkozik a teával, kávéval, már megtudtuk róluk, hogy rákkeltőek illetve védenek a rák ellen, hogy ártanak, illetve használnak a szív-érrendszernek, szóval mindent és az ellenkezőjét is leírták már.

Mi lehet az igazság?

A tea

Kínából származik, kb. 3000 éve ismert a cserje, kezdetben csak Kína termesztette, majd a gyarmatosítások korában került Indiába, Ceylonba (Srí Lanka), Afrikába, napjainkban hatalmas ültetvényeken folyik a termesztés. Kínában a tea kezdetben gyógyszer, illetve a meditáció kísérője volt, majd a mandarinok és a császári udvar kiváltsága, később mindenki számára nélkülözhetetlen napi itallá vált. Viszont a teázást az angolok tették a világon népszerűvé, az ötórai tea elválaszthatatlan fogalom az angoloktól. Az angolok a fekete teára esküsznek, a kínaiak viszont a zöld teát részesítik előnyben.

Teafajták

A teák három fő típusa a fekete, a zöld és az oolong tea. A tealeveleket kézzel szedik, ha fekete tea készül, akkor erjesztik-fermentálják, ha zöld tea, akkor hevítik, gőzölik, majd szárítják a leveleket, az oolong tea a kettő között van félúton, ilyenkor rövid fermentáció után szárítják a leveleket. A tealevelek polifenolokat, vitaminokat (C, B, E, K vitamin), koffeint, ásványi anyagokat (magnézium, mangán, kálium, fluorid), flavonokat tartalmaznak, mindezeknek fontos szerepe van az egészség-megőrzésben. Különösen a polifenolok csoportjába tartozó katechinről mutatták ki, hogy rákmegelőző hatású, ezt a zöld tea tartalmazza a legnagyobb mennyiségben. A legtöbb értékes anyag a zöld teában marad, ezért nem pusztán élvezeti szer, hanem gyógynövény, a leginkább egészséges tea ebből készül.

A kávé

eredetéről fogalmunk sincs (1000 éve? Krisztus előtt már?), mindenféle legenda létezik, de ami biztos, hogy az arab világból indult a kávézás, náluk évszázados kultusza és szertartása van a kávéfőzésnek. Két cserjefajta adja a kávétermést, az egyik a robuszta, a másik az arabika. Az előbbi cserjéi jóval igénytelenebbek, több termést hoznak, viszont a robuszta íze kesernyésebb az arab kávénál, ezért olcsóbb, és alacsonyabb rendűnek is tekintik. Az arabika savtartalma alacsonyabb, aromája finomabb, erősebb és kevesebb koffeint tartalmaz a robusztánál, persze a kávé minőségét meghatározza a feldolgozás, szárítás, pörkölés is. Egy csésze kávé 40-80 mg koffeint tartalmaz, jól ismert élénkítő hatása mellett ellazítja a hörgőket, növeli a gyomorsavtermelést, gyorsítja az anyagcserét, és vízhajtó hatása is van. Egyre több adat igazolja, hogy a rendszeres kávéfogyasztásnak védő hatása lehet májrák, májcirrózis, Parkinson kór, 2. típusú cukorbetegség ellen is. A kávé fontos antioxidáns forrás is (flavonoidok, kumarinok, klorogénsav, kínasav, stb.). Ezek a vegyületek megvédik a sejtekben lévő DNS-t, lipideket és proteineket a szabad gyökök által okozott oxidációtól.

Vagyis napi 2-3 csésze kávé és/vagy zöld tea a javunkra szolgál, biztosan nem ártalmas, úgyhogy bátran igyuk, élvezzük, egészségünkre!